|
"Ők azok, akiket igazságtalansággal űztek ki az otthonukból, vagy azért, mert azt mondták: a mi Urunk Allah." (Korán, 22:40) |
|
|
Mi történik Csecsenföldön? A háború sebei Egy csecsen város halála Egy csecsen falu halála Menekültek Gyerekek a háborúban Nők a háborúban Harcosok Orosz katonák
Sajtószemle: csecsen hírek
|
Csecsen-konfliktus: az EP elítélte Oroszországot Ez a cikk nemrégiben jelent meg az egyik internetes híroldalon. Mégsem ez volt az, ami arra ösztönzött, hogy ezeket az oldalakat összeállítsam. Az az esemény jóval régebben történt. A piacon találkoztam egy ládákat, dobozokat rakodó, fáradt arcú, középkorú csecsen férfival. A testvérem, akivel voltam, próbált szóba elegyedni vele, de a csecsen nem tudott magyarul és angolul is csak nagyon keveset. Összeszedve orosztudásomat, a segítségükre siettem. Megkérdeztem a csecsent, hogy jól érzi-e magát Magyarországon. A szokásos, udvarias igenlés helyett egyértelmű nemleges választ kaptam. Kissé meghökkenve kérdeztem meg, hogy miért. "Ez nem az én hazám." - hangzott a válasz. -"Nem tudok beszélgetni senkivel, nem ismerek itt senkit. Nem az én hazám ez. Az én hazám messze van, és ott háború van. Az oroszok megölik a hazámat, megölik a népemet, a családomat... Nekem már sehol sincs otthonom." Sokat gondolok azóta is erre a csecsen testvéremre. Szinte nincs is olyan nap, hogy ne jutna eszembe. Ha a csecsen népért fohászkodom, mindig az ő képe jelenik meg előttem, és összeszorul a szívem. Allah segítsen meg téged, testvérem. Allah segítsen meg benneteket, csecsen testvéreim.
Most pedig következzék néhány mondat a nemzetközi sajtóból, a csecsen helyzettel kapcsolatban: "A korábbi Szovjetunió mintegy 48 millió muszlimjának nagy része visszanyerte függetlenségét a Szovjetunió feloszlása, 1991 után, az Orosz Államszövetség területén azonban még mindig él több mint hét millió, vegyes nemzetiségű muszlim. Ezek közül két csoport, a tatárok és a csecsenek fontosan az oroszok szempontjából, méghozzá két okból. Az egyik ok gazdasági: a csecsenek és a tatárok földje jelentős olajkészleteket rejt – a tatárföldi termelés önmagában az orosz összetermelés 25 százalékát teszi ki! A másik ok politikai: a korábbi köztársaságok és autonóm köztársaságok közül egyedül ez a kettő nem írta alá az 1992-es orosz szövetségi egyezményt, amely létrehozta Jelcin orosz államszövetségét. Moszkva azonnal megtámadta mindkét köztársaságot. Csecsenföldet két év fenyegetés, alkudozás és üres ígérgetés után 1994 végén megszállták az orosz csapatok." David Damrel (Religious Studies News, Sep. 1995, Vol. 10, No. 3., p. 10.) A csecsenek vére a mi kezünkön is száradForrás: Foreign Correspondent Az amerikai elnök kijelentette, hogy Irán és Líbia a világ legnagyobb terroristái. Ez természetesen nem igaz, és ezt ő is nagyon jól tudja. A terroristák legrosszabbika az ő saját szövetsége, az orosz elnök, Borisz Jelcin. A választások előtt Jelcin megígérte, hogy békét teremt Csecsenföldön. Ez a kis, mindössze 1,3 millió főt számláló nemzet már 160 éve küzd, hogy visszanyerje korábbi függetlenségét, és felszabaduljon az orosz elnyomás alól. Jelcin biztonsági embere, Alexander Lebed, feltétel nélküli függetlenséget ígért Csecsenföldnek. A választások után kiderült, mennyit ér a békeígéret. Az orosz erők azonnal újrakezdék a csecsenek teljes kiirtását célzó háborút, amelynek során saját bevallásuk szerint hatvanezer embert öltek meg. Ennek ellenére Bill Clinton szégyentelen módon Amerika polgárháborújához hasonlította a konfliktust, és 10,2 milliárd dollár kölcsönt adott Jelcin kormányának, amelynek felét a csecsenek elleni háborúra költötték. A már amúgy is felperzselt Csecsenföldön a fegyverek szava vette át a béketárgyalások helyét. Az orosz nehéztüzérség, rakéták, géppuskák, helikopteres támadások és katonai egységek azonnal megkezdték minden csecsen város és falu lerombolását, amellyel kapcsolatban akár a legkisebb gyanú is felmerült, hogy a csecsen gerillákat segítik. Az orosz propaganda ismét elkezdte a propagandát a „nem is emberi, mocskos muszlim terrorista csecsenek” ellen. A nyugati világ, Európa és Amerika pedig kényelmesen hátradőlt karosszékében, és kényelmesen szemlélte ezt a bűntényt. Az 1860-as és 70-es években a cári tábornokok már kísérleteztek ehhez hasonló népirtással. 1940-ben Sztálin a csecsen nép háromnegyedét küldte szibériai koncentrációs táborokba. A haláltáborokat túlélők gyermekei harcolnak ma az orosz megszálló erőkkel. Oroszország elszánta magát, hogy megsemmisít minden csecsent, aki ellenáll nekik. Gyomorforgató és elkeserítő érzés látni Oroszországot, ezt a civilizált, kulturált nemzetet, amint középkori vérszomjjal és kegyetlenséggel lép fel Csecsenföldön. És nincs dühítőbb, mint látni az USA-t, Kanadát és Európát, amint képmutató módon becsukják a szemüket, mintha ezek a rettenetes bűnök meg sem történnének, de ugyanakkor elítélik a terrorizmust. Kik vagyunk mi, hogy felemelhessük a szavunkat a terrorizmus ellen, amikor a Csecsen nép vére a mi kezünkön is ott van?
|
