(Korán, 2:186)

Sajtószemle: csecsen hírek

Vissza a rovathoz

Ha szeretnél rendszeresen (hetente) híreket kapni az aktuális csecsenföldi helyzetről, akkor írj egy e-mailt erre a címre.

Putyin teljes autonómiát igér Csecsenföldnek

március 28. 10:14
[LENTA.RU]

A Csecsenföldön megtartott népszavazás eredményei lehetővé teszik azt, hogy a köztársaságban a politikai rendezés új szakasza kezdődjön, - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök azon a tárgyaláson, amit Ahmad Kadirovval, a csecsenföldi adminisztráció vezetőjével folytatott a Kremlben. Az Interfax hírügynökség jelentése szerint az orosz államfő szükségesnek tartja a szövetségi központ és Csecsenföld hatásköreinek megosztásával kapcsolatos szerződés kimunkálását. Putyin olyan szerződést szeretne, amely "lehetőséget adna arra, hogy a köztársaság erőteljesen és hatékonyan fejlődjön, biztosítva a csecsen nép érdekeit". Csecsenföld részére "a legszélesebb értelemben vett autonomiát kell biztosítani". Ezen kívül az orosz elnök hangsúlyozta az amnesztia szükségességét, továbbá azt, hogy "különösebb sietség nélkül, de semmiképp nem halogatva a tennivalókat hozzá kell látni a Csecsen Köztársaság elnökének megválasztásához történő felkészülést, a csecsen nép által most elfogadott alkotmány alapján".

A csecsenföldi közrendvédelemről szólva Putyin megjegyezte, hogy "meg lehet kezdeni a teljes közrendvédelmi rendszer és annak összetevőinek átadását a köztársaság belügyminisztériumának". A csecsenföldi helyzetért való felelősséget is első sorban a köztársasági BM-nek kell átvennie a szövetségi biztonsági szolgálattól. Putyin szerint ennek a munkának őszre kell befejeződnie.

A csecsenföldi rendezés másik fontos összetevőjeként Putyin a gazdaság helyreállítását említette. A legsürgősebb feladatok között a szétrombolt falvak és városok újjáépítését, valamint a lakásukat vesztettek kártalanítását jelölte meg az orosz államfő, aki elmondta, hogy a károsultak névjegyzékét már összeállították, és már elkészült a 2003. évre szóló szövetségi program is. "Azonban, ha továbbra is a mostani ütemben folytatnánk a kifizetéseket, akkor a kártalanítások akár tíz évre is elhúzódnának", - jelentette ki Putyin. Ezért a kompenzáció kifizetési rendjének megváltoztatását javasolja, a kártalanítási összeg első felét még idén, másik felét pedig 2004-ben kell kifizetni, méghozzá úgy, hogy minden károsult az összeg felét azonnal kézhez kaphassa. Ugyanakkor Putyin hangsúlyozta a pénzeszközök biztonságos és szavatolt elosztásának a fontosságát.

Kadirov a maga részéről megköszönte Putyinnak a csecsenföldi népszavazás lebonyolításához adott segítségét és kijelentette, hogy a Csecsen Köztársaság kormányzata minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a károsultak megkapják járandóságukat.
 

Elutasítják a csecsen konfliktus katonai megoldását az oroszok

2003. május 18. 19:19
[MTI]

Az oroszországi polgárok 71 százaléka szerint Moszkvának tárgyalnia kellene a szakadárokkal a csecsen válság lezárása érdekében. A VICOM közvélemény-kutató intézet vasárnap közölt felmérése szerint még soha nem volt ilyen erőteljes a csecsenföldi konfliktus katonai megoldásának elutasítása Oroszországban. A héten két súlyos öngyilkos merénylet történt az észak-kaukázusi köztársaságban: Znamenszkoje körzeti központ kormányzati épületkomplexumának felrobbantása és Ahmad Kadirov, a Moszkva-barát csecsen adminisztráció vezetője ellen egy vallási ünnepen megkísérelt bombamerénylet következtében 60 ember vesztett életét, a sebesültek száma megközelíti az ötszázat. A közvélemény mindössze 17 százaléka ért egyet a katonai műveletek folytatásával, Moszkvában ez az arány 6 százalék. Az oroszok 68 százaléka véli úgy, hogy a Kreml és a kormány őszintén törekszik a konfliktus lezárására, a moszkvaiaknak csak 54 százaléka hisz a hatalom szándékaiban.
 

Háborúellenes tüntetések Moszkvában 2003. szeptember 21. 14:24 [MTI] Két háborúellenes tüntetést is rendeztek a hét végén Moszkvában, az egyik résztvevői az amerikai csapatok Irakból való kivonását követelték Washingtontól, a másikon a csecsenföldi hadműveletek azonnali leállítására szólították fel a Kremlt . Az iraki háború elleni megmozdulást szombat este az amerikai nagykövetség előtt rendezték. Az iraki és általában az "üzleti háborúk" elleni tüntetésen a rendező Liberális Demokrata Párt (LDPR) szerint háromezren vettek részt. A demonstrálók orosz és angol nyelvű háborúellenes plakátokkal "üzentek". A tüntetésen szónokló Alekszej Mitrofanov, az LDPR parlamenti képviselője követelte, hogy a "piszkos olajdollárokkal beszennyezett " George Bush amerikai elnök vonja ki tankjait és rakétáit Irakból. Szavai szerint lehet, hogy Irakban szigorú katonai rezsim volt, de "azt legalább az irakiak maguk választották", és senkinek sincs joga rájuk kényszeríteni a saját akaratát. A másik, szintén szombat esti tüntetést a Lubjanka téren, az orosz titkosszolgálat épületétől nem messze tartották. A többezres megmozdulás részvevői valódi, nem csak papíron létező csecsenföldi békefolyamatot követeltek. A tiltakozók - közöttük ismert művészek, írók - egyetértettek: az, ami Csecsenföldön zajlik, a józan ész meggyalázása és kigúnyolása. Putyin: Meg kell semmisíteni a csecsen terroristákat 2003. július 7. 13:24 [MTI] Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint meg kell semmisíteni a nemzetközi terroristahálózathoz tartozó csecsenföldi terroristákat, mert - mint mondta - nincs más megoldás, nem lehet őket másként hatástalanítani. "Elő kell ráncigálni őket a pincékből és a barlangokból, ahol rejtőznek, és meg kell őket semmisíteni" - mondta hétfőn a kormány tagjaival folytatott megbeszélésén. Az orosz elnök szerint a csecsenföldi terroristák nem csupán kapcsolatban állnak a nemzetközi terrorizmussal, hanem a terrorizmus nemzetközi hálózatának elválaszthatatlan részei. "Az utóbbi nagyszabású merényletek sorozata után kijelenthető, hogy talán a legveszedelmesebb részei". Putyin hangsúlyozta: Oroszországnak fokozottan részt kell vennie a terrorizmus elleni nemzetközi harcban, és el kell érnie, hogy a terrorellenes nemzetközi összefogás keretében kiadják neki azon külföldön tartózkodó személyeket, akik terrorcselekményeket követtek el Oroszország területén.   Húsz halott a csecsenföldi harcokban 2003. augusztus 21. 20:37 [MTI] Nyolc orosz katona és 12 csecsen lázadó halt az elmúlt két napban a Csecsenföld déli részén zajló heves harcokban. Mint az oroszbarát köztársasági vezetés egyik név nélkül nyilatkozó tisztségviselője csütörtökön az AP-nek elmondta, a mintegy ötszáz főt számláló orosz különleges alakulatok átfésülték a Szerzsen-Jurt és Avturi környéki erdőket, ahol a harcok kirobbantak, s a szerdai összecsapások után helikopterekről bombázták a lázadók esetleges visszavonulási útvonalait. Az NTV televízió-csatornának nyilatkozó orosz illetékesek szerint a százfőnyi lázadó csapat megpróbál visszavonulni a hegyekbe. A heves harcokról szóló híreket más forrásokból nem sikerült ellenőrizni. A szakadár köztársaság más részein az elmúlt 24 órában a lázadók 19 alkalommal támadtak orosz katonai állásokat, s e támadások következtében egy katona életét vesztette, további nyolc megsebesült.

Norvégia nem volt hajlandó közvetíteni a csecseneknek

2003. október 22. 20:29
[MTI]

Norvégia szerdán elismerte, hogy a moszkvai Dubrovka-színházban egy évvel ezelőtt történt túszdráma idején elutasította a csecsen lázadók azon kérését, hogy közvetítsen a helyzet békés megoldása érdekében. Oslo segítségét csupán néhány órával azelőtt, hogy az orosz különleges alakulatok október 26-án hajnalban megrohamozták az épületet, egy olyan csecsen lázadó kérte, aki telefonkapcsolatban állt a színházba behatoló 50 lázadóval. A csecsenek 800 embert - közöttük 75 külföldit - ejtettek túszul, akik közül 129 halt meg az orosz erők támadásában, illetve életét vesztette 41 lázadó is. Karsten Klepsvik, a norvég külügyminisztérium szóvivője szerdán hírügynökségeknek elmondta: az adott körülmények között kizárt volt, hogy Norvégia közvetítsen. Ingvald Godal, a csecseneket támogató norvégiai szervezet vezetője, volt norvég parlamenti képviselő elmondta, hogy a közvetítést kérő csecsen lázadó őt hívta fel telefonon, és kérdezte, hogy Norvégia, amely korábban már közvetített a világ számos válságában, tudna-e ezúttal is segíteni a tárgyalásokban. Godal azonnal hívta a norvég külügyminisztérium egy magas rangú képviselőjét, aki elutasította a kérést. Klepsvik szóvivő szerint ezért a döntésért Jan Petersen külügyminiszter utólag magára vállalta a felelősséget. Godal bírálja Oslót az elutasítás miatt. "Elméletileg békésen is végződhetett volna a túszdráma. Legalább megpróbálhatták volna" - mondta. Norvégia közvetített Izrael és a palesztinok között, aminek eredménye lett az azóta kudarcba fulladt 1993-as oslói megállapodás. A skandináv ország jelenleg a Srí Lanka-i kormány és a tamil lázadók között közvetít.
 

Jakovenko: Wasington tiszteletlen és illetlen 2003. november 2. 9:10 [MTI] - Moszkva szerint Washington a Yukos-ügyben tiszteletlen és illetlen módon kérdőjelezte meg a piaci szabályok respektálását és az igazságszolgáltatás függetlenségét Oroszországban. Ezt Alekszandr Jakovenko, az orosz külügyi tárca szóvivője mondta szombaton a Rosszija tévécsatornának. Jakovenko amerikai kollégája Richard Boucher csütörtöki és pénteki megjegyzéseire reagált. Az amerikai tárca szerint Mihail Hodorkovszkij Yukos-elnök letartóztatásával és az óriáscég részvényeinek részleges zárolásával Oroszország a külföldi befektetők elriasztását kockáztatja. Jakovenko úgy vélte, hogy Boucher megjegyzései kettős mércéről tanúskodnak az amerikai politikában. Az orosz diplomata ugyanezt a kettős mércét látta érvényesülni Csecsenföld és Irak esetében.

Csecsenföld: Megsebesült a szakadár elnök január 3. 11:10 [MTI] A csecsen függetlenségért harcoló erők által választott csecsen elnök, Aszlan Maszhadov megsebesült orosz alakulatokkal lezajlott összecsapásokban. Az utóbbi napokban Nozsaj-Jürt környékén heves harcok dúltak orosz katonák és csecsen fegyveresek között. Egy több mint másfél órán át tartó csatában, amelyet a csecsen fegyveresek az orosz hadsereg és az orosz titkosszolgálat különleges osztagainak mintegy 150 harcosa ellen vívtak, a csecsen vezető sebet kapott, de sérülése nem súlyos - jelentette szombaton a Chechenpress, a szakadár csecsen kormány hírügynöksége. Az orosz hatóságok nagy erőfeszítéseket tesznek Maszhadov és Sámil Bászájev csecsen szakadár katonai parancsnok elfogása érdekében, fejükre jelentős összegű vérdíjat is kitűztek. Orosz katonai megfigyelők szerint Maszhadov és Bászájev elfogása vagy megölése fordulatra vezethetne a most végeláthatatlannak tűnő csecsenföldi háborúban.

Tavaly közel ötszáz csecsent raboltak el

2004. február 9. 17:26
[MTI]

Több mint 470 csecsent raboltak el 2003-ban Csecsenföldön; a Memorial jogvédő szervezet az emberrablások nagy részét az orosz erőknek, illetve az Ahmad Kadirov oroszbarát csecsen elnökhöz hű erőknek tulajdonítja. 2004 első hónapjában további 33 csecsent raboltak el 14-et közülük azóta elengedtek, egy személyt holtan találtak meg - közölte hétfőn az emberi jogi szervezet tisztségviselője, Alekszandr Cserkaszov. Az észak-kaukázusi köztársaság területén tavaly elrabolt 477 személy közül később 155-öt szabadon engedtek, holtan találtak rá 49-re - közölte a nem kormányzati jogvédő szervezet, amely a köztársaság területének harmadáról rendelkezik adatokkal, ahol a csecsen lakosság mintegy fele él.
 

Írj nekünk!

*