FIQH

FIQH

Bismillahi-r-Rahmani-r-Rahím

As-salamu aleykum wa rahmatullahi wa barakatuh!

Nekünk, muszlimoknak sokszor felmerülhetnek különbözõ kérdések mindennapi vallásgyakorlataink során. Melyek azok a tényezõk, amelyek érvénytelenítik az imát? Mi a teendõ akkor, ha nem emlékszem,hogy van-e wudúm1 vagy nincs? A fiqh fõ feladata az ilyen és az ehhez hasonló problémák orvoslása.
Ahhoz, hogy részleteiben is megismerkedhessünk a fiqh tudományával, legelõször is a történelmi hátterérõl,kialakulásáról írnék röviden.
FIQH (arab szó) jelentése: megértés; tudni valamit; megkülönböztetni a jót a rosszat a haramtól2, a nem haramtól erre az életre és a következõre is.
Mohamed Próféta (béke legyen Vele) idején nem létezett fiqh, mivel ha valami kérdés volt, azt közvetlenül Neki tették fel. Így amíg élt, ezzel nem volt probléma, nem kellett könyv sem. Miután meghalt, az emberek azokhoz fordultak segítségért, akik a legközelebb álltak Hozzá. Ezek az emberek a Próféta (béke legyen Vele) Társai voltak. Nekik tették fel a kérdéseket, õk pedig a Korán,a Szunna3 vagy pedig a józan eszük szerint hoztak döntést egy-egy dologban. Akkoriban ez is megoldható volt,mivel a muszlimok kisebb helyen, kisebb közösségekben éltek, így könnyebb volt a kérdéseikre válaszolni. Idõvel azonban mind a számuk, mind pedig a területi elhelyezkedésük nõtt, s közben teltek az évek, az emberek jöttek-mentek, születtek-meghaltak. Már a Társak társai sem éltek, s az emberek több kisebb-nagyobb csoportot alkottak, hiszen több helyen, elszórtan éltek tudósok, akik köré a muszlimok szervezõdtek. A különféle vallásgyakorlati kérdésekben õhozzájuk fordultak segítségért. Ezekbõl a csoportosulásokból alakultak ki a vallásjogi iskolák (=mezhebek). Eleinte nagyon sok irányzat létezett, késõbb azonban voltak, amelyek összeolvadtak, s voltak, amelyek eltüntek. Végül négy irányzat maradt, ami a mai napig is elfogadott.
1. HANAFI iskola - Imám-i Azam Abu Hanifa
2. SÁFI iskola - Imám Sáfi
3. MÁLIKI iskola - Imám Málik
4. HANBELI iskola - Imám Ahmed b. Hanbel
Mindegyik irányzatnak egy-egy nagy tudású sejkh az alapítója, akik nemcsak koruk kiemelkedõ bölcsei voltak kiterjedt tudásuk miatt, hanem háfizok is, vagyis olyan emberek, akik kívülrõl tudták a Koránt. Mind a négyüknek a munkássága a Koránon és a Szunnán alapszik. Az eltérések csupán abból fakadnak, hogy a Szunna alapján a Próféta (béke legyen Vele) néha így, néha úgy csinált dolgokat. Ez sem véletlenül volt így. Az emberek ugyanis különbözõek, más és más természettel, vérmérséklettel, környezettel vannak megáldva. A Próféta (béke legyen Vele) ezzel is könnyíteni akart rajtuk, hogy mindenki a maga képességei, helyzete szerint, de ugyanakkor a Szunna alapján végezhesse el a mindennapi istenszolgálatait, így az ember azt a mezhebet választhatja, amelyik a természetéhez a legjobban illik.
A fiqh önmagában nem elég. Nemcsak a külsõség számít, de fiqh nélkül nem tudjuk elvégezni az ibádetünket4, mert nem tudjuk, hogy hogyan kell. A legtöbben nem rendelkezünk olyan kiterjedt tudással, hogy könnyedén megoldjuk a felmerülõ problémákat.
A fiqh viszont megkönnyíti a helyzetünket, hiszen leveszi a felelõsséget a vállunkról.

A továbbiakban Abu Hanifa iskolájának fiqh-jét szeretném ismertetni, végigvéve az Iszlám öt pillérét. A következõ cikkben a fõbb fogalmak közlése után rá is térnék az egyik pillér, az IMA feltételeinek ismertetésére.

Addig is a Mindenható Allah áldásait és kegyelmét kérem minden kedves testvérem, olvasóm számára.

JEGYZETEK

1 Wudú= ima elõtti tisztálkodás,ami az ima egyik feltétele is; késõbb még lesz róla szó
2 Haram=tiltott dolgok
3 Szunna= a Próféta(béke legyen Vele) hagyományozása
4 Ibádet= istenszolgálat

Írj nekünk!