FIQH
Bismillahi-r-Rahmani-r-Rahím
As-salam aleykum wa rahmatullahi wa barakatuh!
Már tudjuk, hogy mit jelent a fiqh szó. Tudjuk, mikor,
hol, miért alakult ki; kik a négy jogi iskola képviselõi.
Azonban még mielõtt elkezdeném az egyes esetekre
vonatkozó vallásjogi szabályokat ismertetni, hadd
ejtsek néhány szót a bizonyítékokról,
melyek a fiqh létjogosultságát igazolják.
A bizonyítékoknak két fajtáját különböztetjük
meg:
1. FÕ BIZONYÍTÉKOK
2. KIEGÉSZÍTÕ BIZONYÍTÉKOK
1.Fõ bizonyítékok alá soroljuk az Iszlám
forrásait -vagyis a Koránt és a Szunnát-.
Ide sorolható továbbá a vallástudósok
közös megegyezése egy adott dologban -idzsmá
-, valamint a kijasz is, ami hasonlóságot, analógiát
jelent, vagyis például, ha tilos a bor, akkor az a pezsgõre,
pálinkára..stb is vonatkozik, tehát tilos az alkohol.
Még egyszer: a fõ bizonyítékok közé
soroljuk a Koránt, a Szunnát, az idzsmát és
a kijaszt. A sorrendiség nagyon fontos. Mindig, ha felmerül
valami kérdés, vagy probléma, elõször
mindig a Koránban keressük a választ. Ha ott nem
található konkrét válasz,csak akkor menjünk
tovább a Szunnára - vagyis a prófétai hagyományokra
-. Ilyenek lehetnek például az imádkozással
kapcsolatos teendõk. Az ima nagyon fontos és a Korán
számtalan helyen hangsúlyozza ezt. Azt azonban, hogy hogyan
végezzük el az imát, a Próféta - Allah
dicsérete és áldása szálljon Rá
- hagyományaiból tudjuk. Ezért ez a két
elsõdleges forrásunk,amire mindig nyugodt szívvel
támaszkodhatunk.
Az idzsmá akkor lép érvénybe, amikor valami
olyan dologról van szó, amely se a Koránban, se
a Szunnában nincs konkrétan leírva, de utalások
vannak rá. Ilyenkor több igen kiterjedt és nagy tudású
vallástudós megegyezõ véleménye szükséges,
hogy az adott problémára elfogadható megoldást
találjanak. Általában napjaink aktuális
problémái hozhatók fel példaként,
mint például a fogamzásgátlás kérdése.
A felmerülõ problémákra hozott vallási
döntést fatwának nevezzük, amelynek azonban
mindig meg kell felelniük az alapszabályoknak, vagyis a
fõ bizonyítékoknak.
2. Kiegészítõ bizonyítékok
Ez hat pontot foglal magában, aminek figyelembevétele
nagyon fontos egy fatwa meghozatalában. Ezek az alábbiak:
1. Azt a fatwát választani, ami a legfrissebb és
legjobb.
Például ha egy tudós döntést hoz valamiben,
de tudomására jut egy új információ,
akkor megváltoztatja a döntését.
2. Közösség hasznára, elõnyére
váljon a döntés, de ugyanakkor hiteles is legyen.
Itt arról van szó, hogy a lehetõ legkönnyebb,
legegyszerûbb megoldást keressük, de ugyanakkor ne
térjünk el a fõ irányvonaltól, vagyis
a Korántól és a Szunnától.
3. Hagyomány elfogadása, ha az nem mond ellent az Iszlámnak.
Vagyis: az egyes országokban az Iszlám térhódításával
az ottani szokások, hagyományok nem minden esetben szüntek
meg. Ha ezek a tradíciók nem ütköznek az Iszlám
alapelveivel, erkölcsével
stb akkor az a szokás
muszlimként is megtartható.
4. Egy adott szabály addig él, amíg fel nem merül
egy olyan bizonyíték, ami azt megváltoztatja.
5. Társak mondásai
Vagyis a Próféta - Allah dicsérete és áldása
szálljon Rá - társainak, a Hozzá közel
állóknak a mondásai. Az õ tanácsaik
általában elfogadottnak tekinthetõk, hiszen õk
közvetlenül a Prófétától - Allah
dicsérete és áldása szálljon Rá
- tanultak, a közvetlen közelében éltek, így
õk álltak a legközelebb Hozzá.
6. Iszlám elõtti rendszer és más próféták
tanításai is elfogadhatók, ha az az Iszlámnak
sem mond ellent.
Ezek voltak azok a szabályok, amelyeknek fényében
egy-egy vallásjogi kérdésnél eljárhatunk.
A következõ cikktõl kezdve már magával
a fiqh tudományával kezdenék el részletesebben
foglalkozni.
Addig is a Mindenható Allah áldásait és
kegyelmét kérem minden kedves Testvérem és
Olvasóm számára.